Ajánlott korosztály: 9-12. évfolyam valamint érettségizőknek, felvételizőknek
Témakör: természettudományok / természetismeret / biológia / az ember és természeti környezete / környezetvédelem / ökológia / a bioszféra jelene és jövője / klímavédelem Olvass tovább
1917. május 21-én, a világháború harmadik évében, Gyöngyösön pusztító erővel „röppent fel a vörös kakas”. Olvass tovább
Gyöngyös központjában, a Mátrába vivő 24-es út mellett áll a Szent Erzsébet templom, a hozzá kapcsolódó egykori ispotály (később általános iskola) épületével. Építéstörténe Olvass tovább
Gyöngyösön a 19. Olvass tovább
Egybeszabott, oldalvarrott csizmatöredék. A talpbőr marha bőrből, a csizma eleje borjúbőrből készült. Talpbélésébe fa erősítést tettek, ettől vált "recsegőssé". Olvass tovább
A céhek belső életét áthatotta a vallásosság és az emberbaráti törekvés. Oltárokat emeltek, segítették az özvegyeket és az árvákat. Olvass tovább
A mesterlevél egy olyan bizonyító jellegű irat volt, amelyet a remeklést sikeresen teljesítő, a céhbe újonnan befogadott mester kapott. Ezek a mesterlevelek a 18-19. Olvass tovább
A Gyöngyöst környező észak-magyarországi falvakban az eladólányok kelengyéjénak legjelentősebb darabja a ködmön volt, melyet a szűcsök készítettek. Olvass tovább
A céhpecsétek az egyes mesterségek jelvényeit, jellegzetes szerszámait és termékeit ábrázolják az alapítás évével és a céhre utaló felirattal. Olvass tovább
A Mátra Múzeum helytörténeti kiállításán látható gyöngyösi lakatosok céhládájának elején ovális mezőben a mesterség jelvényeként a keresztbe fektetett két kulcs és kalapács, vala Olvass tovább