Az Orczy-kert északi részén 2009-ben nyílt meg a Mátra Múzeum természetrajzi kiállításának és Magyarország második legnagyobb természettudományi gyűjteményének otthonául szolgáló pavilon. A mintegy 1200 négyzetméter alapterületű, háromszintes tárlat középpontjában egy 15 méteres épített kocsánytalan tölgy áll, amely – az élővilág szintezettségét is jelképezve – összeköti a kiállítás emeleteit. Felfelé haladva a gyökérszint, a cserjeszint, végül a lombkoronaszint állat- és növényvilága fogadja és öleli körül a látogatót. Ugyancsak ebben az épületben kapott helyet az Orczyak idején egykor a kertben álló orangerie-t idéző pálmaház.
Gerincesek
A természettudományi tárlat jelentős hányadát gerinces állatok adják. A kiállított fajok többsége a Mátrára és környékére, illetve a Kárpát-medencére jellemző. Két nagy vitrinben több mint 100 hazai, köztük számos ritka madárfaj látható. Önálló vitrinben kapott helyet néhány egzotikus madár is. Ugyancsak megtekinthetők itt a Mátra legfontosabb vadászható nagyvadjai, valamint hazánk legjellemzőbb emlősei. A Mátra Múzeum rendelkezik Magyarország egyik legnagyobb tudományos célú madártojás-gyűjteményével. Ebből egy igen változatos és átfogó válogatást mutatunk be. A tárlat részét képező koponya- és egyéb vázcsontokból álló gyűjtemény átfogó képet nyújt a gerinces állatok csontvázának változatosságáról és arról, hogy az életmód függvényében mennyire sokféle forma alakult ki ugyanabból az alapszerkezetből.
Rovarok
Három szinten 8-8 dioráma hazánk jellegzetes élőhelyeinek növény- és állatvilágát mutatja be: az ágasvári Csörgő-lyuk barlang denevérei, a tiszafüredi tiszavirágzás, egy idős tölgy holt faanyagának rovarfaunája, csak néhány érdekesség a huszonnégyből.
A pavilon második szintjén a puhatestűekkel és a rovarvilággal ismerkedhetünk meg. A „csigafal” valamennyi hazai puhatestű (csiga és kagyló) fajunkat szemlélteti eredeti példányokkal. A szubtrópusi és trópusi tengerek csodálatos formagazdagságával a vitrinekben ismerkedhetünk meg.
A káprázatos fajgazdagságú rovarvilágból csak itt láthatók a hazai kérészek és álkérészek, a szitakötők és levedlett lárvabőreik, a cincérek és a lárváik által „faragott” rágásképek. Itt is bemutatásra kerülnek az egzotikus tájak különlegességei: az óriáscincér (a Föld legnagyobb bogara), a góliátbogár, a herkulesbogár, valamint színpompás poloskák, kabócák, botsáskák és lepkék…
A szint egyik szögletében a hazai Natura 2000 hálózatot mutatjuk be. Az európai jelentőségű élőhelyeinket fotókon, a természetvédelmi szempontból kiemelt gerinctelen fajainkat preparátunként tekinthetjük meg.
Pálmaház
A pavilonban található a növénykertként és élőállat-bemutatóként működő, kétszintes pálmaház. A 240 négyzetméternyi alapterületen trópusi, szubtrópusi növények körül több, ízeltlábúakat, kétéltűeket és hüllőket befogadó terrárium, valamint édesvízi akvárium, egy talajba süllyesztett kis, halasmedence és egy madárröpde helyezkedik el.
Különleges környezetben, ritkábban és gyakrabban látható fajokkal egyaránt találkozhatunk itt. Tartásukban, elhelyezésükben a múzeum arra törekszik, hogy természeteshez közeli habitusukat, viselkedésüket mutassák meg az ideérkezőknek. A pálmaház kis, zárt szigetként, sajátos hangulatával, egyfajta élettel teli nyugalmat sugároz a látogatóknak. Fontos, hogy a tér egészének mikroklímája teljesen eltér a helyben megszokottól, és így természetesen a múzeum többi részén tapasztalhatótól is. Ez a klíma önmagában is a trópusi, szubtrópusi területeket idézi. A növényház növényei között ez az élmény fokozódik.
Az itt tartott egyedek – bár a könnyebb tarthatóság kedvéért nem a magyarországi fajok közül kerülnek ki – lehetővé teszik az egyes taxonok jellemző morfológiai, etológiai és élettani tulajdonságainak bemutatását.
