Biológia

A méhek és egyéb beporzók
El tudjuk képzelni az életünket csokoládé nélkül? Mi lenne, ha kávézás vagy teázás nélkül indulna a napunk? Gondoljuk végig, milyen ételek kerülnek az asztalunkra, és ebből mennyit köszönhetünk a beporzóknak. Ezt a nélkülözhetetlen munkát nemcsak méhek és egyéb rovarok végzik. Hálásak lehetünk egyes puhatestűeknek, hüllőknek, madaraknak és emlősöknek is. Ismerkedjünk a méhekkel és egyéb beporzókkal!

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.

 

Az én kezem és a patkány lába - élő anatómia
Anatómiáról, evolúcióról, viselkedésről tanulunk úgy, hogy a résztvevők maguk tartanak a kezükben ízeltlábúakat, hüllőket, kisemlősöket – eközben tanuljuk az élőlényekkel való helyes viselkedést is.

Múzeumunkba eljutni nem tudó, hátrányos helyzetű csoportok és vidéki óvodák esetében lehetőség van arra, hogy ezzel az órával „házhoz menjünk”.

Az órát Dr. Ballók Zsuzsanna zoológus-muzeológus tartja.

 

Az utánzás művészete – a mimikri
Mi a mimikri? Milyen típusai vannak? Mit vagy kit érdemes utánozni? És főleg mi célból? A rovaroknál számtalan esetben figyelhető meg a mimikri jelensége. Az utánzás célja a figyelem felkeltése vagy pont az ellenkezője, a figyelem elterelése. Lehet utánozni színeket, formákat, mintákat. De nemcsak az ízeltlábúak közül kerülhetnek ki a „nagy utánzók”. Számos gerincesnél is megfigyelhető e jelenség, mely további kérdéseket vet fel (például hogyan változtatják színűket a kaméleonok és hogyan a békák; ki utánoz kit - a korallkígyó és a korallsikló esete).

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.

 

„Isten óvja a királynőt!”  - betekintés az államalkotó élőlények életébe (biológia tagozatosoknak)
Az óra keretében megismerkedhetnek a diákok az államalkotó élőlények szigorú, hierarchikus világával, ahol a királynő az egyeduralkodó, rajta kívül különböző feladatokat ellátó dolgozók vannak, a boly „testi épségére” pedig a katonák felügyelnek. Ilyen életmódot folytatnak a méhek, a darazsak, a hangyák, a termeszek, sőt: a csupasz földikutya nevű emlősállat is. Vajon hogyan és miért alakult ki ez az életforma az evolúció során?

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.

 

Kétéltűek és hüllők a lakhelyünkön
Kígyók, békák, gyíkok, szalamandrák és teknősök (azaz a kétéltűek és a hüllők) sokak szemében amolyan „nemszeretem” állatok. De vajon mit lehet tudni róluk? Olyan csúnyák lennének? Vagy unalmas földön csúszásból áll az életük? Természetesen nem. A foglalkozáson megismerkedhetünk ezeknek az állatoknak a színes, változatos világával, és a néha minden képzeletet felülmúlóan érdekes életével.

Az órát Dr. Babocsay Gergely herpetológus-muzeológus tartja.

 

Láthatatlan lakótársaink
Kivel találkozhatunk egy ház pincéjében? Mi történik a konyhánkban, miután lekapcsoljuk a villanyt? Vajon kik merészkednek elő ilyenkor? Mit esznek? Kell-e tőlük félnünk? Ki lakhat a könyveinkben? A virágcserepekben? A szőnyegekben? A gerinctelenekről szóló órán képzeletben bejárjuk a lakás összes helységét, és megtudhatjuk a fenti kérdésekre a válaszokat. 

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.

 

Létveszélyben
A világ védett állataira való figyelemfelhívás néhány fontos, már kihalt, vagy jelenleg is veszélyeztetett faj példáján keresztül. Az órán megismerjük természetvédelmi helyzetük, veszélyeztetettségük okát, és hogy mi emberek mit tehetünk a folyamatok megállításáért.

Az órát Nagy Zsuzsanna múzeumpedagógus tartja.

 

Marslakók a Földön
A szépségnek nincs definíciója, azonban mi emberek hajlamosak vagyunk a minket körülvevő élőlényeket szubjektív szimpátiánkon alapuló külsőségek alapján beskatulyázni. Földünk felszínének több mint 70%-át óceánok borítják és ezek 95%-a még felderítetlen. Nem csak a világűr, de az óceánok mélyének megismerése is kihívást jelent az emberiség számára. Az élet jelen van az óceánokban, még 10 ezer méter mélyen is Mára, a technika fejlődése lehetővé teszi, hogy a sötétség, hideg, és óriási víznyomás akadályát leküzdve, mélytengeri élőlények birodalmában tehessünk felfedező kirándulást. A mélység pedig érdekes, különleges, eddig ismeretlen fajokat, új létformákat rejt. A foglalkozás során ezen különleges mélytengeri „marslakókkal” ismerkedhetünk meg.

Az órát Nagy Zsuzsanna múzeumpedagógus tartja.

 

Mesél az erdő
A kiállítás alsó szintjén járjuk körül a kocsánytalan tölgyet. Megnézzük, hogy milyen hazai gerincesekkel találkozhatunk rövid sétánk során. Rendszertanilag ezek az állatok hova tartoznak, mit esznek, milyen életmódot folytatnak, ehhez hogyan igazodik koponyájuk vagy a lábuk, milyenek a kicsinyeik, milyen nyomokat hagynak maguk után.

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.

 

Rovardobozba tűzött történelem
A  foglalkozás az élő történelem interpretációs módszer segítségével bemutatja miként és hogyan kerül egy rovar az élőhelyéről a rovardobozba, onnan pedig a múzeum gyűjteményébe. Mivel a technikák és az eszközök lényegesen nem változtak az elmúlt évtizedek során így a múlt századi enteriőrben kihelyezett tárgyak és egy kis időutazás segítségével szemléltetni lehet a folyamatot. A „történet” egy fiktív figurát, egy rovarász feleségét jeleníti meg, aki 100 évvel ezelőtt a gyűjtőútról hazaérkező férjének segít kipakolni. Míg minden a helyére kerül a dolgozószobában, megismerhetjük az egyes gyűjtő- és preparáló eszközöket (pl. a rovarháló, a kopogtatóernyő, az éjszakai fénycsapdázás korabeli lámpája, a rovarszippantó). A gyűjtött anyag szétválogatását, a rovarpreparálás szabályainak (elméleti) bemutatója, helyes rovartű használatának ismertetése követi. A sort a felcédulázás (milyen adatok kerülnek az azonosító cédulára) és a dobozba kerülés zárja.

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.

 

Rovarok A-tól Z-ig
A foglalkozás keretében közösen felidézzük az általános rovarjegyeket (mitől is lesz egy ízeltlábú állat rovar): fej- tor- potroh, 3 pár ízelt láb, szárnyak, csápok stb. Megnézzük a főbb rovarrendeket, jellegzetes hazai képviselőiket – külön figyelmet fordítva az aktuális „Év rovarára” –, egyedfejlődésüket. Természetesen mikroszkópok és kézi nagyítók segítségével tesszük mindezt.

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.

 

Téli madárvédelem
A téli hónapok aktuális órája. Milyen madáretető típusok vannak, mi és mikor kerüljön beléjük, milyen madarakat figyelhetünk meg bennük? Ezeknek a madaraknak mik a jellegzetességeik, mivel táplálkoznak a nem téli időszakban, miről ismerhetők fel (külső jegyek, madárhangok)? Hogyan készíthetünk mi magunk is madáretetőt?

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.

  

Trópusi koktél
A Mátra Múzeum pálmaházi állatpalettája színes, akár egy trópusi koktél! Megszámolni is nehéz, hányféle egzotikus halat, kétéltűt és hüllőt láthatunk itt. Ismerkedjünk meg ezekkel a szép és izgalmas állatokkal! Az oktatóteremben megfigyelhetünk és kézbe vehetünk achátcsigákat, simogathatunk hüllőket, mikroszkóp alá kerülnek különböző madárpók- és hüllővedlések.

Az órát Székely Ágnes múzeumpedagógus tartja.