A Gyöngyöst környező észak-magyarországi falvakban az eladólányok kelengyéjénak legjelentősebb darabja a ködmön volt, melyet a szűcsök készítettek. A szűcsök kezdetben a szűrszabókkal és a szabókkal alkottak közös céhet, s 1637-ben III. Ferdinánd királytól kaptak kiváltságlevelet. A helybeli szűcsök legnevezoketesebb készítményei a juhbőrből varrt ködmönök voltak. Ezek a viseleti darabok rövid derekúak, karcsúsítottak és elől mélyen kivágottak voltak. Az egymásra hajló szárnyakat a derékon vörös irhából készült sallangos öv fogta össze. Az elejét, alját, nyakát és ujjait őz- vagy fekete báránybőr szegélyezte. Az alapszínük barna volt, hátukat selyemmel zsúfoltan telehímezték. A karácsondi ködmönöknél a lila szín dominált.
Szöveg: Báryné Dr. Gál Edit
Kép: Mátra Múzeum archív