Helytörténet

Gyöngyös gazdaságát már a 15. század óta meghatározták a városban működő céhek, amelyek az azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezetei voltak. Olvass tovább

1917. május 21-én, a világháború harmadik évében, Gyöngyösön pusztító erővel „röppent fel a vörös kakas”. Olvass tovább

Gyöngyös központjában, a Mátrába vivő 24-es út mellett áll a Szent Erzsébet templom, a hozzá kapcsolódó egykori ispotály (később általános iskola) épületével.  Építéstörténe Olvass tovább

Gyöngyösön a 19. Olvass tovább

Egybeszabott, oldalvarrott csizmatöredék. A talpbőr marha bőrből, a csizma eleje borjúbőrből készült. Talpbélésébe fa erősítést tettek, ettől vált "recsegőssé". Olvass tovább

A céhek belső életét áthatotta a vallásosság és az emberbaráti törekvés. Oltárokat emeltek, segítették az özvegyeket és az árvákat. Olvass tovább

A mesterlevél egy olyan bizonyító jellegű irat volt, amelyet a remeklést sikeresen teljesítő, a céhbe újonnan befogadott mester kapott. Ezek a mesterlevelek a 18-19. Olvass tovább

A Gyöngyöst környező észak-magyarországi falvakban az eladólányok kelengyéjénak legjelentősebb darabja a ködmön volt, melyet a szűcsök készítettek. Olvass tovább

A céhpecsétek az egyes mesterségek jelvényeit, jellegzetes szerszámait és termékeit ábrázolják az alapítás évével és a céhre utaló felirattal. Olvass tovább

A Mátra Múzeum helytörténeti kiállításán látható gyöngyösi lakatosok céhládájának elején ovális mezőben a mesterség jelvényeként a keresztbe fektetett két kulcs és kalapács, vala Olvass tovább