Természettudományi pavilon talajszint

Az erdő alapzata a talaj. Az erdő „padlóját” az avart, lehullott, bomlásnak indult levelek, elhalt növényi részek, különleges gombák, apró avarlakó állatok, földből előbúvó földigiliszták közössége alkotja.  A mérsékelt égövi erdőkben őszre a lomborona levelei színt váltanak, elhalnak, és a földre hullanak. A levéltörmeléket a szorgos földigiliszták, csigák, és meztelencsigák, ezerlábúak, ászkarákok, és különböző rovarlárvák emésztik meg, és aprítják tovább. A felaprózódott törmelék talajmikróbák segítségével bomlik tovább, és az avar alatti sötét, tápanyagokban gazdag humuszréteg része lesz. A talajszinten találhatók a fák messzire elágazó, erős gyökerei is mellyel a föld alatt az éltet adó szervetlen tápanyagok után kutatnak. A talajszinten számtalan rovar, kisebb méretű gerinces állat él. A kétéltűek közül a varangyok, szalamandrák és gőték is kedvelik a nedves klímájú hazai erdőket. A vaddisznók  kedvenc csemegéjüket a tölgyfa termését a makkot eszik fel a talajról, az őzek pedig a fiatal fa hajtásait rágják le. A borz maga ásta föld alatti járatrendszert „borzvárat” épít, mely többkijáratos kényelmes és védett lakóhelyéül szolgál a borzgenerációk számára. Az elhagyott borzvárakban előszeretettel költözik be a róka, görény, nyest,vadmacska is.