A hegyvidékeken előszeretettel költenek a madarak sziklafalakon, kőbánya üregekben. Olyan helyeket választanak, amely ember vagy más élőlények által nem, vagy csak nehezen megközelíthető. Legnagyobb énekesmadarunk, a holló (Corvus corax) is előnyben részesíti a magaslati levegőt. Vékony ágakból álló fészkét fűszálakkal, gyapjúval teszi komfortosabbá. A lakásépítést és a költést még februárban elkezdi, míg a többi madár még csak udvarol párjának, addigra a hollófiókák már ki is bújnak a tojásból. Elsősorban rovarokkal, kis gerincesekkel táplálkozik, de rájár a dögökre, felbukkan a szeméttelepeken is. Ébenfekete tollazata közelről nézve kékes színű. Rendkívül jó hangutánzó, értelmes, tanulékony madár. A többi varjúféléhez hasonlóan vonzódik a csillogó tárgyakhoz. Így kerülhetett rá Mátyás király címerére. A korabeli krónikák szerint egy vadászat során ellopta az ifjú Hunyadi gyűrűjét, aki üldözőbe vette a madarat és sikeresen visszaszerezte tőle azt. Egy másik legenda szerint, a fogságba esett Mátyásnak édesanyjától egy holló vitte az üzeneteket Prágába. (Arany János is megörökítette ezt a történetet a Mátyás anyja című balladájában.) A holló sokáig volt a Magyar Posta jelképe is. Mátyás királyhoz fűződő kapcsolata miatt nemrégiben rákerült az 1000 forintosunkra.
Apropó pénz… másik sziklalakó madarunk ábrázolása is megtalálható egy magyar pénzen. A kerecsensólymot (Falco cherrug) minden nap láthatjuk: ő díszíti az 50 forintost. A magyar eredetlegendák turulmadara, rokonaihoz, a sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít saját fészket, a hollók egykori lakhelyét veszi birtokba, még a felújítatással sem foglalkozik, nem tataroz, nem csinosít, fészekanyaggal sem bélel. (A beköltözés/fészekfoglalás jelenségét szünókiának nevezzük.) Az elbitorolt lakásba 2-5 tojás kerül, melyekből bő egy hónap után kelnek ki a kis fiókák. Ha elhagyja az erőd lakhelyét, a kerecsensólyomra komoly veszély leselkedik. Kedvenc eledele az ürge ugyanis nem jön házhoz. A kis rágcsáló becserkészése általában villanyoszlopok tetejéről történik, melyekre szállva sajnos gyakran éri a ragadozó madarakat halálos áramütés. (Ezt megakadályozandó a Magyar Madártani Egyesület az egész országra kiterjedő szigetelési programot kezdeményezett.) Bár hazánkban a kerecsensólyom állománya enyhén emelkedik, a veszélyeztetett fajok közé soroljuk, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
Bővebb információ:
www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-corrax
www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falche
Sziklafal (Fotó: Székely Ágnes)
Holló (Corvus corax) (Fotó: Sípos Bánk Botond)
Kerecsensólyom (Falco cherrug) (Fotó: Székely Ágnes)
Szöveg: Székely Ágnes