Tingidae – Csipkéspoloskák családja
Világszerte, mintegy 2000 fajuk él. Szárazföldi. Magyarországon 65 fajjal találkozhatunk.
A csipkéspoloskák igen apró méretűek (2-10 mm). Jellegzetes tulajdonságuk, hogy a szárnyuk oldal és/vagy hosszirányban is megnyúlt, a mintázatuk csipkére emlékezetető. Sokuk tápnövény specialista, vagyis csak adott növényen találhatók meg. Általában a levelek fonákján szívogatnak. Komoly gazdasági károkat is okozhatnak eme tevékenységükkel. Utóbbira példa, a hazánkba behurcolt platán-csipkéspoloska, mely a platán kártevője.
Microphysidae – Törpepoloskák családja
Észak-Amerikában, Eurázsia északi felben és Afrikában alig több mint 30 faja él. Magyarországon csupán 5 faj fordul elő.
Apró termetű poloskák. A hímek és nőstények megjelenésükben jelentősen eltérnek egymástól. Ez az úgynevezett ivari dimorfizmus. A hímek a virágpoloskákra emlékeztetnek, míg a nőstények bogárra vagy holyvára emlékeztetnek és szárnyatlanok.
Miridae – Mezeipoloskák családja
Világszerte több mint 10 000 fajuk él. Magyarországon közel 300 fajuk fordul elő.
Testük oválisan vagy megnyúlt. Sok faj, az előtor alakja miatt, görnyedtnek tűnik. Egyes fajok nem feltűnő színezetűek (szürkés, barnás), míg mások élénk színezetűek (sárgás, vörös) változatos mintázattal. Egyes fajai lárva korban hangyautánzók. A fajok nagy része jelentős mezőgazdasági kártevő. A növények nedveit szívogatják, miközben a vírussal fertőzött növényről a vírust átjuttatják egy másik egészséges növényre. Néhány fajuk ragadozó életmódot folytat.
Nabidae – Tolvajpoloskák családja
Világszerte több mint 500 fajuk él. Magyarországon csak 16 faj fordul elő.
Testük megnyúlt. Általában sárgásbarnás, vöröses színűek. Szárazföldi ragadozó poloskák. Áldozatukat, melyek testméretüknél kisebb, különféle rovarokból áll, első pár lábuk segítségével ragadják meg. Széles körben elterjedtek. Gazdasági szempontból fontosak, ugyanis a különböző ültetvényeket károsító rovarok alkotják a fő táplálékukat.
Anthocoridae – Virágpoloskák családja
Világszerte mintegy 600 faja él. Magyarországon 32 faj fordul elő.
Apró, oválisan megnyúlt, lapos testű poloskák. Gyakran fekete-fehér mintázatúak, de a barnás szín is gyakori. Külső megjelenésükben a mezeipoloskákra hasonlítanak. A virágpoloskák lárvái és a kifejlett imágók is ragadozók, így fontos szerepük van a gazdasági kártevők elleni védekezésben, de növényi nedveket is szívogathatnak.
Cimicidae – Vérszívópoloskák családja
Világszerte több mint 100 fajuk él, azonban Magyarországon csupán 3 fajuk fordul elő.
A vérszívópoloskák teste ovális, lapos. Szárnyuk hiányzik. A családba tartozó fajok kivétel nélkül paraziták. Gazdái melegvérű állatok (pl. emlősök, madarak, denevérek), melyek vérét szívogatják. Fontos, hogy a gazdaállat visszajárjon a fészkére, odvára vagy éppen a házába, ember esetében. Sok fajuk, akár 1 évig is kibírja táplálék nélkül.
Reduviidae – Rablópoloskák családja
Kozmopoliták, világszerte mintegy 7000 faja él, túlnyomó többségük szárazföldi és ragadozó életmódot folytatnak. Magyarországon 22 fajuk fordul elő.
A szemetes zugpoloska nevét arról kapta, hogy a fiatal nimfák testüket apró homokszemcsékkel, porral és más törmelékkel borítják. Ezek a szemcsék a kültakaró mirigyei által termelt ragacsos váladék és a horgonyszerű szőrök segítségével tapadnak meg a lárva egész testén. Ez a fajta álcázási mód más poloskáknál is megfigyelhető, de szinte kizárólag csak a lárváknál. Bár a szemetes zugpoloska csípése kellemetlen, emberre veszélytelen. Táplálékát szárazföldi ászkák, fátyolkák, fülbemászók adják illetve más apró rovarok.
Szöveg: Dr. Kiss Ádám
Kép: Magyar Balázs