Afrika a virágbogarak (Cetonidae) hazája (a magyar fajokat rózsabogarakként emlegetjük). Gyönyörű színesek, sokaknak változatos fej-kinövése is van. A bogarak a változatos színeiket részben színes festékanyagnak, részben a színes szőrözöttségnek, illetve a kitinszerkezetből adódó (prizmaszerű) struktúrának köszönhetik. A legnagyobb virágbogarak a góliátbogarak: 10-11 cm-t is elérhetnek, de mivel igen vaskosak, a legnehezebb bogarak közé számítanak, súlyuk 7-10 dkg. Repüléskor (valamennyi virágbogárra igaz), a többi bogártól eltérően csak kidugják a hártyás szárnyukat a fedőszárny alól, a felhajtóerőt a test alakja biztosítja (a többi repülő bogárnál az oldalra kinyúló kemény fedőszárny hasonlít a repülőgép szárnyprofiljához). A virágbogár lárvák korhadékban, humuszban fejlődnek. A Kongó-medence őserdőiben élő pigmeusok a pajorokat összegyűjtik, falevélbe csavarva megsütik és ízletes csemegeként fogyasztják. A kifejlett bogarak többnyire a magasban tartózkodnak virágokon, érett gyümölcsökön, ahonnan azonban erjedő gyümölccsel, borcsapdával lecsalogathatók. Általában minden bogárra igaz, hogy a kifejlett bogarak csak alig táplálkoznak, inkább csak nedvességet nyalogatnak, s főként a lárvaállapothoz képest (mely akár több év is lehet), már csak rövid ideig (néhány hétig) élnek. Az ókori egyiptomiaknál szent állatnak tartott Scarabaeus a ganéjtúrók (Scarabaeidae) családjának tagja. Utódai számára trágyából galacsinokat készít és háttal ügyesen terelgetve a trágyától távol ássa el. Ezt látva az egyiptomiak úgy gondolták, hogy a Napot is a Scarabaeus görgeti a Föld körül. Elpusztításáért halálbüntetés járt.
Szöveg: Kovács Tibor
Kép: Kovács Tibor