Ha az osztriga szót halljuk, általában a tenger gyümölcsei, a mediterrán konyha jut eszünkbe. Azt azonban kevesen tudják, hogy az osztriga jóval több, mint gasztronómiai különlegességek alapanyaga.
Ez az élőlénycsoport 250 millió éve létezik a Földön. Ha el akarjuk helyezni az élővilág rendszerénben, azt a következőképpen tehetjük: az állatok országán belül a puhatestűek törzsébe, azon belül pedig a kagylók osztályába tartozik. Közeli rokonságban áll a csigákkal, valamint a fejlábúakkal (polipok, tintahalak, nautiluszok). Testére kétoldali szimmetria jellemző. Ez nem csak a lágyrészben, hanem a szilárd vázban is megjelenik. Az osztriga (és minden más kagyló) külső, meszes vázzal rendelkezik, mely két részből áll: egy jobb oldali, és egy bal oldali teknőből. Ezek a teknők a búbi részen (ez a kagylóhéj legidősebb része) speciális, az adott fajra jellemző zárszerkezettel illeszkednek egymáshoz.
Fosszilis osztriga bal és jobb teknője (Forrás: www.flickr.com)
A mészváz részben a ragadozóktól, részben pedig az ártalmas környezeti hatásoktól, mint például az erős hullámverés, vagy a kiszáradás, védi az élőlényt. A kagylók többségével ellentétben ugyanis az osztrigák (Ostrea-félék) nem az állandóan vízzel borított területeket kedvelik, hanem a sziklás tengerpartok árapály övét, ahol időről-időre szárazulatra kerülnek. Ezért teknői jóval vastagabbak, mint más, nyugodtabb környezetben élő kagylóké. Ezen túl az osztriga teknői nem egyformák. A bal teknő nagyobb, vastagabb, domborúbb. Ezzel tapad az élőlény az aljzathoz és ebben helyezkedik el a lágyrész is. A jobb teknő kisebb, laposabb, tökéletesen illeszkedik a bal teknőbe. Zárt állapotban az osztriga gyakorlatilag teljesen hermetikus, így akár két hétig is képes életben maradni, ha szárazra kerül.
15 millió éves osztrigapad az MTM Mátra Múzeuma természettudományos élményterének miocén termében
A fosszilis anyagban gyakoriak az Ostrea-félék maradványai. Tömeges megjelenésük mindig sekély tengeri környezetet, a tengerpart egykori helyzetét jelzi. A hullámverés övében a megüresedett Ostrea teknők tízezer számra halmozódhatnak fel, akár több száz méter hosszú és több méter vastag Ostrea-padokat hozva létre. Egy ilyen, 15 millió évvel ezelőtt kialakult Ostrea-pad töredéke látható az MTM Mátra Múzeuma természettudományos élményterének miocén termében is. Érdekessége, hogy az elmúlt 15 millió év alatt a diagenetikus folyamatok (ez a kőzetté válás folyamatának összefoglaló neve) az osztriga teknőket nagyon kemény, az időjárás viszontagságainak is ellenálló kőzetté alakította. Az itt látható tömb mérete: 150x60x50 cm. A benne található osztrigaváz maradványok száma becslés alapján elérheti akár az 5000 db-ot is.
Szöveg: Fodor Rozália
Kép: Magyar Balázs