Vörös vércse – Falco tinnunculus Linnaeus 1758
Tojó
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Heves megye: Gyöngyössolymos
Gyűjtés ideje: 1963. Október 17.
Leltári szám: MM 63.16.290.
Gyüjtő: Hüttler Béla
A vörös vércse közepes termetű sólyomféle ragadozómadarunk. Táplálékát nagyobb rovarok és apró gerinctelenek (kétéltűek és hüllők, rágcsálók, énekesmadarak) alkotják. Gyakran látni, amint a mező felett szitál, azaz szárnycsapásaival egy helyben megtartja magát a levegőben, és onnan lesi a zsákmányt. Beköltözik a városokba is, a madarászok jól ismerik urbánus fészkeiket.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Vándorsólyom – Falco peregrinus Tunstall, 1771
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Gyűjtés helye: Magyarország
Gyűjtés ideje: -
Leltári szám: MM 92.12.24.
Gyüjtő: Radetzky Jenő
A vándorsólyom viszonylag nagyobb termetű sólyomféle. A világ leggyorsabb állataként tartják számon. Miután a magasból célba vette repülő zsákmányát, zuhanórepülésben közelíti meg. De ilyenkor nem csak tehetetlenül zuhan, hanem a szárnyaival rá is segít. Végsebessége egyes mérések szerint elérheti a 390 km/órát. Amikor eléri a zsákmányt, például egy galambot, lábait előre nyújtja, és szó szerint hátba rúgja, amely már az ütéstől halálos sérülést szenved. Télen olykor nagyvárosainkban is megfigyelhető, amint épp zsákmányát kopasztja a gyepen.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Kerecsensólyom – Falco cherrug Gray, 1834
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Fejér megye: Hort, Gépállomás
Gyűjtés ideje: 1970. december 11.
Leltári szám: MM 71.1.1.
Gyüjtő: Nagy Gyula
A kerecsensólyom kelet-európai elterjedésű pusztai ragadozómadár. Néhány évtizede nagyon megritkult a hazai populációja, de a védelmi intézkedéseknek köszönhetően a fészkelőpárok száma szerencsére mára viszonylag magas. Legnagyobb veszélyt az illegális mérgezések és az elektromos vezetékek jelentik számára.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Fogoly – Perdix perdix (Linnaeus, 1758)
Kakas
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Heves megye: Gyöngyöshalász: Vízművek
Gyűjtés ideje: 1961. december 30.
Leltári szám: MM 61.1.31.
Gyüjtő: Hüttler Béla
A fogoly a tyúkfélékhez tartozik. Egykor nagy számban vadászták Magyarországon. Mégsem a vadászat okozta végletes megritkulását, hanem a nagyüzemi mezőgazdaság. A fogolyfiókáknak életük első napjaiban nagy szüksége van rovartáplálékra, amely az intenzíven művelt szántóföldeken nem áll rendelkezésre. A felnőtt állatok sincsenek jó helyzetben, mert az érő és már learatott gabonatáblák híján vannak gyomoknak, amelyek viszont őket táplálnák. Virágkorát ez a faj az egykori extenzíven művel kis parcellás gazdaságok idején élte.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Szajkó – Garrulus glandarius (Linnaeus, 1758)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Heves megye: Mátrafüred
Gyűjtés ideje: 1963. november 29.
Leltári szám: MM 63.17.325.
Gyüjtő: Nagy Gyula
A mátyásmadárként is ismert szajkó a varjúfélék családjába tartozik. Rendkívül intelligens, óvatos madár. Sok mindent elfogyaszt, de tavasztól őszig elsősorban ragadozó. Rovarokkal, apró gerincesekkel táplálkozik, és gyakran fosztja ki más madarak fészkeit. Nehéz előle elrejteni a fészkeket, mert egyszerűen kifigyeli a szülőmadarak mozgását. Ősszel azonban nagy makkgyűjtő, amiket aztán valahova elrejt. A többségüket nem használja fel, így azok kihajtanak. A szajkó tehát a tölgyek egyik leghatékonyabb ültetője.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Erdei fülesbagoly – Asio otus (Linnaeus, 1758)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Pest megye: Fót
Gyűjtés ideje: 1970. március 21.
Leltári szám: MM 2009.2.33.
Gyüjtő: Gyéressy Antal
Az erdei fülesbagoly gyakori baglyunk. Legkönnyebben télen találkozhatunk vele, amikor csapatokba verődik, és a nappalokat egy-egy nagyobb fán (többnyire lúcfenyőn) vagy facsoporton tölti. Ezek a telelőhelyek éveken, évtizedeken át stabilak. „Tollfülének” semmilyen szerepe nincs a hallásban, fülnyílásai a fej oldalán a tollaktól rejtetten helyezkednek el. A fülkagyló szerepét az arcot keretező, fátyolnak nevezett tollazat tölti be.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Sárgacsőrű kenderike – Carduelis flavirostris (Linnaeus, 1758)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Bács-Kiskun megye: Szabadszállás
Gyűjtés ideje: 1970. December 12.
Leltári szám: MM 2009.2.22.
Gyüjtő: Gyéressy Antal
Észak-Európa partvidékén költő madár, Magyarországon rendszeres, de többnyire csak kis számban megjelenő téli vendég. Gyakran kenderikékkel vegyes csapatokban mozog.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Tasmán ördög – Sarcophilus harrisii Boitard, 1841
Nőstény
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Bőrbe tömött
Ausztrália: Tasmania: Launceston
Gyűjtés ideje: 1985. november
Leltári szám: MM 91.7.28.
Gyüjtő: Hangay Görgy
Miután az erszényesfarkas kihalt, a tasmán ördög a ma élő legnagyobb erszényes ragadozó. Egykor Ausztráliában is honos volt, de mára csak Tasmániában maradt fenn. A megmaradt populációját egy fertőző tumorbetegség tizedeli. A tumorsejtek főként a hímek közötti acsarkodások során jutnak át egyik állatról a másikra. A betegség rövid időn belül a pusztulásukat okozza.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Vöröshasú unka – Bombina bombina (Linnaeus, 1761)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Alkoholos
Gyűjtés ideje:
Leltári szám: 53.85.1.
Gyüjtő:
Közönséges békánk. Elsősorban síkviéki, csendes, sekély állóvizeinkben gyakori.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Nagy őrgébics – Lanius excubitor Linnaeus 1758
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Pest megye: Szentendrei-sziget
Gyűjtés ideje: 1955.
Leltári szám: MM 2009.1.72.
Gyüjtő: Gyéressy Antal
Szép megjelenésű madarunk. Nem gyakran kerül szem elé. A gébicsekre jellemző, hogy a hímek zsákmányukat - ami a rovaroktól a kisemlősökig bármi lehet –, kiválasztott bokrok töviseire tűzik, ezzel imponálva a tojóknak.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Seregély – Sturnus vulgaris Linnaeus 1758
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Győr-Sopron-Moson megye: Tejfalusziget (Dunakiliti)
Gyűjtés ideje: 1960. január 17.
Leltári szám: MM 99.1.71.
Gyüjtő: Csiba Lajos
Messziről jellegtelennek tűnő, közelről szivárványban úszó sötét tollazatú madár. Nagyszerű hangutánzó, márciusban érkezik vissza afrikai telelő helyeiről, számos trópusi madárhangot magával hozva. Költést követően nagy csapatokba verődik, és jelentős pusztítást végezhet a gyümölcsösökben.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Meggyvágó – Coccothraustes coccothraustes (Linnaeus 1758)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Vas megye: Szakonyfalu
Gyűjtés ideje: 1973. március 20.
Leltári szám: MM 2009.2.14.
Gyüjtő: Gyéressy Antal
Masszív felépítésű pintyféle nagy erős csőrrel. Gyakori vendég a téli etetőkben. Ha beül lakmározni, nem sok madár mer mellé tolakodni.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Gyepi béka – Rana temporaria Linnaeus, 1758
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Alkoholos preparátum
Magyarország: Zemplén: Kőkapu: Rostallói turistaház
Gyűjtés ideje: 1976. augusztus 11.
Leltári szám: MM 76.21.9. (3 példány)
Gyüjtők: Kriskó Tamás & Pejkó József
Egyike az úgynevezett barnabékáinknak. Elsősorban középhegységi erdeinkben fordul elő. Szárazföldön él, a vízbe csak szaporodni megy kora tavasszal.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Kerecsensólyom – Falco cherrug Gray, 1834
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Montírozott
Fejér megye: Vértesnána, Pusztavám
Gyűjtés ideje: 1929. július 26.
Leltári szám: MM 92.12.21.
Gyüjtők: Radetzky Dezső
Felnőtt tojó. Egyes elméletek szerint a mondai turul ezzel a fajjal azonosítható. A cédulán olvasható danubialis alfaji név ma már nem elismert.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Babocsay Gergely
Erdei pele – Dryomys nitedula (Pallas, 1778)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Bőrbe tömött
Heves megye: Rózsaszentmárton
Gyűjtés ideje: 1929. július 26.
Leltári szám: MM 2018.6.1.
Gyüjtők Szegedi Krisztina
Legritkább pelénk. Legjelentősebb populációi az Északi-középhegységben élnek. Ezt a példányt házimacska ejtette el.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Babocsay Gergely
Ománi fűrészpikkelyes-vipera – Echis omanensis Babocsay 2004
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Alkoholos preparátum
Egyesült Arab Emírségek: Fujairah: Wadi Wurayah National Park
Gyűjtés ideje: 2015.
Leltári szám: MM 2015.3.1.
Gyűjtő: Csorba Gábor
Elütött példány.
Ezt a fajt 2004-ben Babocsay Gergely, Mátra Múzeum írta le
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Rézsikló – Coronella austriaca (Laurenti 1768)
Alkoholos preparátum
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Mátra-hegység, Csörgő patak 500 m
Gyűjtés ideje: 1976. július 30.
Leltári szám: MM 76.19.16.
Gyűjtő: Czájlik Péter
A rézsikló Magyarországon elterjedt kígyó. Alapszíne barnás, sárgásbarna, vagy vörösesbarna. Ez a példány a tartósító folyadékban kifakult, de a mintázata megmaradt.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Foltos szalamandra – Salamandra salamandra (Linnaeus, 1758)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Alkoholos preparátum
Mátra-hegység, Csörgő patak völgy 500-550 m
Gyűjtés ideje: 1976. július 25-31.
Leltári szám: MM 76.19.12.
Gyűjtő: Czájlik Péter
A foltos szalamandra az Északi-középhegységben még gyakori a zárt bükkösökkel és gyertyános tölgyesekkel takart völgyekben. Körülbelül 20-25 cm hosszúra nő meg. Életét a szárazföldön, gyökerek alatti, sziklák közötti üregekben éli. Éjszaka vagy esős napokon merészkedik elő.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Karcsú haragossikló – Platyceps najadum (Eichwald, 1831)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Alkoholos preparátum
Görögország: Aristi
Gyűjtés ideje: 2017. augusztus 9.
Leltári szám: MM 2017.2.1.
Gyüjtő: Mizsei Edvárd & Babocsay Gergely
Hazája a Balkán-félsziget. 130 centiméterre nő meg, rendkívül karcsú. Gyors, nappakli kígyó, gyíkokkal táplálkozik.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Babocsay Gergely
Erdei sikló (Zamenis longissimus)
Mátra Múzeum: Gerincesgyűjtemény
Leltári szám: MM 90.3.8.
Az erdei sikló Magyarországon gyakori. Hossza eléri a 150-180 centimétert.
Ez a példány korábban tévesen kaszpi haragossiklóként (Dolichophis caspius) volt azonosítva. Lelőhelye a Zselici-dombság ezért tévesen bekerült a haragossikló előfordulási helyei közé. A példány későbbi helyes azonosítása révén a haragossikló hazai elterjedésérő meglévő ismereteinket is sikerült pontosítani.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Magyar Balázs
Kakukktojások
Jobboldali: Erdei pinty (Fringilla coelebs) /kakukk (Cuculus canorus),
Nyugat-Mecsek: Mohosi-Kiskút, kocsánytalan tölgyön, 3 m magasan, 1973.06.11
Baloldali: Vörösbegy/kakukk (Erithacus rubecula) / kakukk (Cuculus canorus),
Nyugat-Mecsek: Éger-völgy, az Éger-patak menti út oldalában, 1957.05.23.
Gyűjtő: Németh Márton
A két fészekalj a Mátra Múzeum Gerincesgyűjteményében található. A Németh Márton féle tojásgyűjtemény Európa egyik legjelentősebb tojásgyűjteménye.
Szöveg: Babocsay Gergely
Kép: Babocsay Gergely
A Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma Rovargyűjteménye két részből áll. Az egyik a rovarfiókokban tárolt „száraz” anyag, amely több mint 270 ezer példányt tartalmaz, a másik pedig az alkoholos anyag, amely több mint 10 ezer üvegfiolában van tárolva. A száraz anyag a múzeum munkatársainak gyűjtéseiből, illetve adományokból és vásárlásokból tevődik össze. Az itt látható képekkel a gyűjtemény hazai futóbogár (Carabidae) anyagának bemutatását kezdjük el, illetve mellékeljük azt a tudományos cikket is, amiben az adatok közkinccsé tétele történt.
HEGYESSY GÁBOR & SZÉL GYŐZŐ: A Mátra Múzeum bogárgyűjteménye, Carabidae (Coleoptera)
Szöveg: Kovács Tibor
Kép: Magyar Balázs