Gróf Széchenyi Zsigmond könyvgyűjteményének darabjai a Mátra Múzeumban

Szöveg: Magyar Balázs
Képek: Magyar Természettudományi Múzeum, MTM Mátra Múzeuma
 
2024.05.17.
 
 
Széchenyi Zsigmond neve halála után több mint fél évszázaddal sem ismeretlen, generációk nőttek fel hazai vadászélményeit, külföldi expedícióit bemutató, könyvein. Az egyik legismertebb magyar vadász volt, könyvgyűjteménye pedig világviszonylatban is különlegesnek számít. Halála után a gyűjtemény a Magyar Természettudományi Múzeumba került, de a Mátra Múzeum könyvtára is őriz köteteket a híres gyűjteményből. 
 
 
Könyvek Széchenyi Zsigmond gyűjteményéből
 
De ki is volt pontosan Széchenyi Zsigmond?
 
Gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi Zsigmond 1898. január 23-án született Nagyváradon. A Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferencnek az ükunokája. Dédapja, Széchényi Lajos, Istvánnak, a „legnagyobb magyarnak” volt a bátyja. Nagyapja, Széchenyi Dénes a lovaglásról és a kocsizásról írt könyveket. Édesapja, gróf Széchenyi Viktor földbirtokos, gazdálkodó, hosszú ideig Fejér megye főispánja, édesanyja gróf Ledebur–Wicheln Karolina volt.
 
Gyermekkorát Sárpentelén és a csehországi Mileschauban töltötte. Ekkor alakult ki szenvedélyes kötődése a vadászathoz, a természethez. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérvárott és Budapesten végezte, felsőfokú tanulmányokat folytatott Münchenben, Stuttgartban, Oxfordban, Cambridgeben. Tudását Somogy megyei birtokán Kőröshegyen kezdte kamatoztatni, de életét egyre inkább a vadászat töltötte ki.
 
1927-ben utazott először Afrikába, a világháború kitöréséig még ötször, de vadászott Alaszkában és Indiában is. 1936-ban kötött házasságot első feleségével, az angol Stella Crowtherrel. Egyetlen gyermekük, Péter Londonban született.
 
A második világháború bombázásai következtében leégett a budapesti Istenhegyi úti villája, páratlan trófeagyűjteménye pedig elpusztult. 1945 után ő sem kerülhette el a zaklatásokat, csak 1955 után rehabilitálták, s adták ki könyveit.
 
Hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Margittal 1959. május 5-én kötött házasságot Keszthelyen, és végre ismét Budapestre költözhetett. Államilag támogatott expedíciók során 1960-ban és 1964-ben ismét vadászhatott Afrikában.
 
1967. április 24-én halt meg Budapesten.
 
 

Széchenyi Zsigmond legjobb dédai szarvasbikájával. (Forrás: http://szechenyi50.nhmus.hu/)
 
 
Széchenyi Zsigmond könyvtára a legjelentősebb magyarországi vadászati könyvgyűjtemény, mely világviszonylatban is különlegesnek számít. Kötetei magyar, német, angol és francia nyelven íródtak; a német kötetek alkotják a legértékesebb részét.
 
Trófeái mellett már fiatalkorától gyűjtötte a könyveket is, 1967-ben bekövetkező halálakor a gyűjtemény darabszáma meghaladta a 3000 kötetet.
 
Szándéka az volt, hogy könyvgyűjteménye halála után a közösség számára elérhetővé váljék és mind a szépirodalom, mind a szakirodalom területén kiteljesedjék. Őzvegyétől a Magyar Művelődési Minisztérium megvásárolta a gyűjteményt a Magyar Természettudományi Múzeum számára, mely ezután még pár száz kötettel bővült, részben Széchenyi Zsigmondné ajándékaiból, aki az író halála után is gondozója maradt a gyűjteménynek.
 
A könyvgyűjteményben ritka kötetek mellett a magyar vadászirodalom jelentős, XIX. század végi, XX. század eleji műveinek nagy része fellelhető, régi és újabb útleírások mellett olvashatók a kortársainak és sokszor barátainak szépirodalmi munkái: pl. Bársony István, Fekete István, Kittenberger Kálmán könyvei. 
 
 

Széchenyi Zsigmond a Jókai utcai lakásban (Forrás: http://szechenyi50.nhmus.hu/)
 
 
A múzeum könyvtárában megtalálható könyvek mindegyike tartalmazza Széchenyi Zsigmond ex librisét. Az ex libris, magyarul könyvjegy egy olyan sokszorosított, kisméretű grafikai alkotás, amely a könyv táblájának belső oldalára ragasztva a könyv tulajdonosát jelöli. Jellemzően tartalmazza tulajdonosa nevét, vagy olyan szimbolikus ábrázolásokat melyek személyére, kedvteléseire vagy foglalkozására utalnak. Az eredeti funkciója szerint a könyvnek egy meghatározott könyvtárhoz való tartozását jelezte. Képzőművészek sora vállalkozik ma is könyvjegyek készítésére, ezért művészettörténeti jelentősége vitathatatlan.
 
Az író ex librisén a nemesi címer szimbólumai alatt a család jelmondata olvasható: „Si Deus Pro Nobis Quis Contra Nos”(’Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk’), ami jól összefoglalja a családra jellemző, generációkon átörökített alázatos, fejlődésre és fejlesztésre kész attitűdöt.
 
 

Széchenyi Zsigmond ex-librise
 
 
A Mátra Múzeum könyvtárában őrzött könyvek XIX. század végi, XX. század eleji művek, javarészt vadászati szakirodalom, útleírások, képeskönyvek és szépirodalom többségében német, kisebb részben angol nyelven. Közös jellemzőjük a tartalom különlegességén túl a díszes kötések és nyomtatás, tartós, időtálló kivitelezés és művészi grafikák.
 
Az alábbi képeken bemutatásra kerül néhány, a múzeum könyvtárban őrzött kötet Széchenyi Zsigmond egykori gyűjteményéből.
 
 
Fox-Hunting From Shire to Shire With Many Noted Packs / Cuthbert Bradley. - London : George Goutledge and Sons, 1912.
 
 
Sporting Sketches With Pen and Pencil / Francis Francis, A. W. Cooper. - London : "The Field Office", 1878.
 
 
Jagd-Bilder : Ein Album von 25 Zeichnungen berühmter Künstler mit Text von Freiherr R. von Meyerinck. - Leipzig : Heinrich Schmidt & Carl Günther, [cca. 1880].
 
 
Die Dressur und Führung des Gebrauchshundes / Oberländer [Carl Johann Rehfus].  - Neudamm : Verlag von J. Neumann, 1899.
 
 
Notitia Venatica : A Treatise on Fox-Hunting Embracing The General Management of Hounds / Robert T. Vyner. - London : John C. Nimmo, 1892.
 
 
Das Jagdrevier wie es sein sollte / Gerd v. Lettow-Vorbeck. - Hamburg und Berlin : Verlag Paul Parey, [1958].
 
 
Songs and Verses / G. J. Whyte-Melville. - London, Bombay, Sidney : Constable and Company Ltd., 1924.
 
 
In Den Wildnissen Afrikas und Asiens / Dr. v. Wissmann. - Berlin : Verlagsbuchhandlung Paul Parey, 1908.
 
 
Felhasznált irodalom:
 
Vadászat négy földrészen : 1927-1964 / Széchenyi Zsigmond
 
Vadászok és halászok hármaskönyve : II. kötet / szerk. Vuray György
 
Rovat: