A most bemutatott műtárgy a Bükk déli részéről előkerült kovásodott fatörzs töredék, melyen különböző élőlények élettevékenységének nyomai is megőrződtek.
Fotó: Magyar Balázs
Mit jelent, hogy egy fatörzs „kovásodott”?
Vulkáni tevékenység közelében gyakran végbemenő folyamat, hogy a felszín alatt vándorló (migráló) kova-oldatok átitatják az útjukba eső, növényi maradványokat. Ez alacsony hőmérsékleten végbemenő, lassú folyamat. A sejteket kovagél tölti ki, ami kihűlve megszilárdul, s egy kristályszerkezet nélküli kvarcváltozat, opál jön lére belőle. Így a fa eredeti szövete évmilliókon keresztül sértetlenül megőrződhet. Ha pedig az eredeti faanyagban különböző élőlények tevékenységének nyomai is voltak, a kovásodás során ezek is megmaradnak. Ez adja ennek a műtárgynak a különlegességét is.
A fatörzs oldalán látható „lyukak” 15 millió évvel ezelőtt jöttek létre. Kialakításukért szárazföldi és tengeri élőlények a felelősek, melyek a korhadó faanyaggal táplálkoztak. Azaz, a fatörzsön az ő táplálkozásnyomaik figyelhetők meg.
Az ilyen típusú életnyomokat bioeróziós nyomoknak nevezzük. Mit is jelent ez pontosan?
Az élőlények életük során nyomokat hagynak hátra a környezetükben. Ha ezek a nyomok szilárd aljzatban, például mészvázban vagy fában jönnek létre, biológiai úton erodált szerkezet, bioeróziós nyom jön létre.
Jelen esetben a kovásodott fatörzsben különböző átmérőjű és hosszúságú járatok láthatók. Hogyan alakultak ezek ki?
A kisebb átmérőjű, henger alakú fúrásokat ászkarákok (Isopoda) hozták létre. Míg a nagy méretű, palack alakú járatokat a Teredo nemzetségbe tartozó kagylók alakították ki. Ma élő képviselőiket hajóférgeknek nevezik.
Ezen életnyomok alapján le tudjuk írni a fatörzs 15 millió évvel ezelőtti történetét. Az elpusztult, kidőlt fa törzsét egy kis folyó a közeli tengerpartra sodorta, ahol az a nedves homokban megrekedt és korhadásnak indult. Az Isopodák a fatörzs alsó, nyirkosabb részén telepedtek meg és hozták létre életnyomaikat. Később ez a fa a tengerbe sodródott, ahol a sejtekbe szorult levegő miatt hónapokig lebegett a víz felszínén. Ekkor telepedtek meg rajta a Teredok lárvái. Mikor a fa pórusait kitöltötte a víz, lesüllyedt a homokos aljzatra és betemetődött. Később, a mátrai vulkanizmus során kialakult kovaoldatok átitatták a faanyagot, így megőrizve a benne lévő életnyomokat is.
Uszadékfák szubtrópusi tengerparton. Ehhez hasonló környezet jellemezhette a Bükk déli részét 15 millió évvel ezelőtt (Forrás: http://mpccreative.com)
Szőveg: Fodor Rozália