A rovarvilág legfajgazdagabb rendjét több mint egyharmados részesedésükkel a bogarak alkotják. Közös jellemzőjük, hogy első pár szárnyuk kitinizálódott szárnyfedővé alakult, amely védi a repülésre használt hártyás szárnypárt. Legmagasabb fajszámukat és a legnagyobb fajdiverzitásukat a trópusi esőerdőkben találjuk. Bár a legtöbb óriásbogár (Dynastidae) Dél-Amerikában él, Délkelet-Ázsia trópusain is előfordulnak olyan képviselőik, melyeknek változatos fej és torkinövéseik vannak, mint azt a repülő Eupatores gracilicornis-nál is látjuk, vagy az atlaszbogarak közé tartozó Chalcosoma caucasus-nál, mely egész Délkelet-Ázsiának a legnagyobb bogara, akár 13 cm-es testhosszt is meghaladhat. A világ talán legszínesebb bogarai, a díszbogarak is itt találhatók a legnagyobb fajszámban, köztük a világ legnagyobb hosszúságú díszbogara a Megaloxantha bicolor. A legtöbbféle és legnagyobb szarvasbogár is itt fordul elő, náluk a hímek rágója gyakorta erősen megnagyobbodott. Régebben főként a Hexarthrius deyrollei szarvasbogár párharcokra kötöttek fogadásokat (kinek a bogara tudja letaszítani a másikat a bambuszrúdról), ma már „vegyes” viadalok is láthatók az Interneten. A világ talán legszebb (de legalábbis a legintenzívebb színű) szarvasbogara a Phalacrognathus muelleri Ausztrália északi trópusainak lakója, az ausztrál rovarászok címerállata. Mint egy nagy golyó, úgy néz ki az elefánt-trágyában fejlődő Heliocopris dominus, a világ legnagyobb ganajtúró bogara.
Szöveg: Kovács Tibor
Kép: Kovács Tibor