Nepidae – Víziskorpiók családja
Kizárólag vízi életmódot folytatnak. Világszerte mintegy 250 faja él. Magyarországon csupán 2 fajuk fordul elő.
Az egyik a közönséges víziskorpió, mely különféle sekély vizek (kis patakok, állandó pocsolyák, kerti tavak) lakója. Nevét a skorpióhoz hasonló testalkata miatt kapta. Az elülső lábai fogólábakká módosultak, mely a zsákmány (ebihalak, rovarlárvák, olykor apró halak) megragadására szolgál. A potroh végén egy hosszú, vékony légzőcső figyelhető meg, mellyel folyamatosan légköri oxigénhez jut. Ezzel a nyúlvánnyal nem, szemben a skorpiókkal, nem tud szúrni, noha harapása fájdalmas, emberre nem veszélyes.
A másik hazai faj a vízi botpoloska, mely sekély, vízi növényekkel benőtt vizek lakója. Első pár lábai szintén fogólábak, de nem olyan erősek, mint a víziskorpiónál. Teste botszerű. Szintén ragadozó életmódot folytat.
Corixidae – Búvárpoloskák családja
Világszerte mintegy 500 faj él. Gyakorlatilag bármilyen édesvízben előfordulnak, de egyes fajai a sósvízi életmódhoz alkalmazkodtak. Magyarországon 25 fajuk fordul elő.
A búvárpoloskák, szemben a hátonúszó poloskákkal, nem a hátukon úsznak, mert a levegőt a szárnyai alatt, és a nyakuk és előhátuk között tárolják. Ha nem úsznak, meg kell kapaszkodniuk a vízinövényekben, mert könnyebbek a víznél. Hátsó lábuk úszólábbá módosult. Egyedül ők képesek a víz felületi hártyája alól is elrepülni. Éjjelente gyakran elhagyják a vizet.
Naucoridae – Csíkpoloskák családja
Világszerte mintegy 400 fajuk él. Édesvizekben élnek. Magyarországon csupán 1 faj fordul elő.
A csíkpoloskák testalkatukban hasonlítanak az óriás vízipoloskákra (nálunk nem élnek) de attól jóval kisebbek, zömökebbek, vagy a hazai csíkbogárfélékhez. Elülső lábai tőrszerűek, ezzel ragadja meg áldozatait, melyek főképp rovarlárvák. A felvett levegővel hosszú ideig képes a víz alatt tartózkodni. Lábai
Aphelocheiridae – Fenékjáró poloskák családja
Világszerte elterjedtek, Európában közel 80 fajuk él. Magyarországon csupán 1 faj fordul elő.
A fenékjáró poloskák, amire a nevük is utal, a különböző vízterek aljzatán élnek. Lapított testű állatok. A szárnyak lehetnek jól fejlettek, vagy csökevényesek is.
Notonectidae – Hanyattúszó poloskák családja
Világszerte, különböző vizekben, mintegy 350 fajuk él. Magyarországon csupán 8 fajuk fordul elő.
A hanyattúszó vagy hátonúszó poloskák életmódja hasonlít a búvárpoloskákéra, de mint arra a nevük is utal, háttal lefelé, a két mellső pár lábával fut a víz felületi hártyájának alsó részén. Zsákmányai apró rovarlárvák. Szúrása fájdalmas, ezért egyes helyeken „víziméh”-nek is nevezik.
Hydrometridae – Vízmérő poloskák családja
Világszerte elterjedtek, de fajgazdagságukat a trópusokon érik el. Magyarországon mindössze 2 fajuk él.
Testük megnyúlt, igen karcsú, pálca alakú, általában szárnyatlanok, fejük megnyúlt, összetett szemei középtájban, oldalt találhatók. Bármilyen vízfelületen megtalálható, de a sekély vagy lassúbb részeket részesíti előnyben. Kis testsúlya miatt nem szakítja át a víz felületi hártyáját, így azon közlekedve vadássza le a vízre hulló apró rovarokat, ugróvillásokat.
Veliidae – Víztaposó poloskák családja
Világszerte, mintegy 1000 fajuk él, azonban Magyarországon csak 7 fajjal találkozhatunk.
A víztaposó poloskák tavak, lassú folyású folyók, patakok szélén élnek. Külsőre hasonlítanak a molnárpoloskákra, de testük rövidebb, zömökebb és súlyosabb is. Lassan sétálva közlekednek a vízfelszínen, vagy a parton, amit a lábon található megannyi víztaszító szőrnek köszönhetnek. Ragadozók, apró rovarokkal, szúnyogpetékkel táplálkoznak.
Gerridae – Molnárpoloskák családja
Világszerte, mintegy 1700 fajuk él, az édesvíztől a tengerekig bárhol előfordulhatnak. Magyarországon csak 9 fajjal találkozhatunk.
A molnárkák teste karcsú, jól repülnek. Karcsú lábaik végén, apró szőrök sokasága található, melyek között megreked a levegő. Ezáltal képesek a víz felületi hártyáján mozogni. Érdekesség, hogy nem sétálnak a víz felületén, hanem evező mozdulatokkal haladnak tovább. Ragadozók, a víz felszínére hulló vagy az felett elrepülő rovarokat vadásszák le. Olykor nagy csapatokban figyelhetők meg a különféle vízfelületeken (tavak, nagyobb pocsolyák, lassú vízfolyások, patakok).
Tingidae – Csipkéspoloskák családja
Világszerte, mintegy 2000 fajuk él. Szárazföldi. Magyarországon 65 fajjal találkozhatunk.
A csipkéspoloskák igen apró méretűek (2-10 mm). Jellegzetes tulajdonságuk, hogy a szárnyuk oldal és/vagy hosszirányban is megnyúlt, a mintázatuk csipkére emlékezetető. Sokuk tápnövény specialista, vagyis csak adott növényen találhatók meg. Általában a levelek fonákján szívogatnak. Komoly gazdasági károkat is okozhatnak eme tevékenységükkel. Utóbbira példa, a hazánkba behurcolt platán-csipkéspoloska, mely a platán kártevője.
Szöveg: Dr. Kiss Ádám
Kép: Magyar Balázs