Barlangi medve

Barlangi medve. Latin nevén Ursus spelaeus.

Egy különleges élőlényről van szó, melynek fosszíliái már évszázadok óta szerepelnek a köztudatban… belőlük alakultak ki ugyanis a Kárpátok sárkányai.

A történet a XV. századig nyúlik vissza. Akkoriban közszájon forgott, hogy a Kárpátok barlangjaiban sárkányok csontjait találni, ezerszámra. Sőt, volt aki a sárkányt is látta kirepülni barlangjából…

Természetesen ma már tudjuk, hogy ezek a csontok egy rég kihalt élőlényhez, a barlangi medvéhez tartoztak. Csontjai, fogai valóban nagyon elterjedtek a Kárpát-medencében, főként barlangi üledékekben. Innen kapta fajnevét (spelaeus) is.

Ez az élőlény a pleisztocén idején élt: körülbelül 250-300 000 évvel ezelőtt jelenhetett meg és mintegy 25 000 – 20 000 évvel ezelőtt, az utolsó eljegesedés idején halt ki.

Csonttani jellegei alapján a mai barna medvével állhatott közeli rokonságban. Testfelépítése, életmódja hasonló lehetett, bár nagyobb volt a mai barna medvéknél. A barlangi medvék testhossza meghaladhatta a két métert, marmagassága az 1,5 m-t, testtömege pedig az 500 kg-ot.

Fogazatuk alapján mindenevők lehettek. A barna medvékhez hasonlóan fogyaszthattak gyökereket, hajtásokat, bogyókat, kisebb állatokat. Ha lehetőségük volt rá, halat, vagy nagyobb vadat is zsákmányolhattak.

Kihalásuk nagy valószínűséggel klimatikus okokra vezethető vissza. A legutóbbi eljegesedési esemény során a jégtakaró nagyjából 25 000 évvel ezelőtt érte el legnagyobb kiterjedését. Ezt követően egy viszonylag gyors felmelegedés kezdődött, aminek hatására a növénytakaró is jelentősen megváltozott. Mivel a barlangi medvék nagy mértékben támaszkodtak a növényi táplálékra, élőhelyük átalakulása a faj kihalásához vezethetett.

Az MTM Mátra Múzeuma természettudományos élményterében kiállított barlangi medve csontváz.

 

A képen látható barlangi medve csontváz az MTM Mátra Múzeuma természettudományos élményterében, a pleisztocén teremben van kiállítva. A csontváz - a gyapjasmamut csontvázával együtt - már ötven éve része a múzeum állandó kiállításainak.

 

Forrás:
Tasnádi Kubacska András 1958. A mondák állatvilága. – Budapest, 65-88.
Virág Attila, Gasparik Mihály 2017. A barlangi medve éve. – XXXV. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál programfüzete, 14-18.

 

Szöveg: Fodor Rozália

Kép: Magyar Balázs