A cincérek (Cerambycidae) 35 000 körüli fajszámmal képviseltetik magukat a Földön. Megnyúlt, hengeres vagy lapított testű bogarak; csápjuk általában hosszú, néha a testhosszuk többszöröse is lehet. E bogaraknál is megfigyelhető az ivari kétalakúság amely a hímek hosszabb csápjában, erőteljesebb lábaiban illetve rágóiban nyilvánul meg. Zavarás esetén cincogó hangot adnak. Felületük sokszor tarka, sőt színpompás. Köztük több alcsaládot is elkülönítenek, az „őscincérek” (Prioninae) közé igen nagy termetű fajok is tartoznak. A „bogár-nagyság-verseny” nem egyértelműen dönthető el, az irodalomban az óriáscincért tartják a világ legnagyobb bogarának, 20 cm-es testhosszt is emlegetnek, de a valóságban 16,5 cm-esnél nemigen tudunk nagyobb példányról. Ugyanakkor a szarvasbogár-cincérből 17 cm-es példányok több helyen is láthatók. A lemezescsápú dobozban látható herkulesbogárból is biztosan van 17,5 cm-esnél nagyobb példány. A bársonyos szőrzettel fedet különleges mintájú harlekincincér hímjének esetében az első lábak a test hosszának kétszeresére nyúltak. Bár a cincérek többsége napfénykedvelő, virágokon, száradó farakásokon található, akadnak köztük a nappalt faodvakban, felváló kéreg alatt töltő éjszaka aktív fajok is, sőt a lefelé görbülő rágóval rendelkező lótetűcincér földalatti életmódot folytat.
Szöveg: Kovács Tibor
Kép: Kovács Tibor