A Natura 2000 az Európai Unió ökológiai hálózata, amely a közösségi jelentőségű élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja az uniós tagországok természeti értékeinek és biológiai sokféleségének megőrzését. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve – az 1979-ben megalkotott madárvédelmi és 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi – végrehajtásaként kijelölt különleges madárvédelmi területeket és különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába.
A hazánkban kijelölt, összesen 512 db Natura 2000 terület az ország területének 21%-át fedi le. Területet az irányelvek mellékletein szereplő, hazánkban előforduló élőhelyekre és fajokra kellett kijelölni, amely 78 rendszeresen előforduló és 13 nagy tömegben átvonuló madárfajt, 46 élőhelytípust, 105 egyéb állatfajt és 36 növényfajt jelentett. Azok az élőhelytípusok és fajok, amelyeknek a fennmaradása csak azonnali intézkedéssel érhető el, kiemelt jelentőségűek és az unióban elsőbbséget élveznek.
Magyarország egy új, önálló életföldrajzi egység részeként csatlakozott az unióhoz. A pannon biogeográfiai régió szinte teljes egészében hazánk területén található. Tehát különösen nagy a felelősségünk a pannon régió természeti értékeinek megóvása terén, hiszen sok élőhelytípus, valamint növény- és állatfaj (vagy alfaj) szinte csak nálunk fordul elő egész Európában.
Gyászcincér – Morinus funereus Mulsant, 1863
Közép- és Délkelet-Európában elterjedt. Natura 2000-es faj, mely hazánkban védett, eszmei értéke 10000 forint. A középhegységek területén idős állományú tölgyesekben és bükkösökben található, de ritka. Szerepel a Berni Egyezmény szaproxylofág (elhalt fa fogyasztó) gerinctelenekkel foglalkozó kutatási programjában, mint természetvédelmi szempontból fontos erdőket jelző indikátor faj. Magyarországon eddig a következő tápnövényeiből sikerült kimutatni: hárs (Tilia), közönséges dió (Juglans regia), bükk (Fagus sylvatica), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), rezgő nyár (Populus tremula). Lárvája különböző lombosfák törzsében a kéreg alatt rág, majd a farészbe vonul és ott is bábozódik. Fejlődési ideje minimum két év. Az imágók a talajon, tápnövényeik törzsén, heverő rönkjein, farakásain találhatók június-júliusban. Nappal rejtőzködnek, szürkületkor, a sötétség beálltával válnak aktívvá és jönnek elő búvóhelyükről, a párosodás is rendszerint este történik. Azon ritka bogárfajok egyike, amelyik kifejlett bogárként hosszú ideig, több mint egy évig is élnek.
A bogár 32 mm, a makett 64 cm – a nagyítás 20-szoros.
Szöveg: Varga Ildikó - Kovács Tibor
Kép: Kovács Tibor